Gasztroenterológia

A gyomortükrözés (gastroscopia) a felső tápcsatorna endoszkópos vizsgálata. Az endoszkóp be/levezetése a szájnyíláson keresztül történik, melynek segítségével felderíthetők a nyelőcső, a gyomor és a nyombél területén levő szerkezeti elváltozások, valamint lehetőség nyílik ezek kezelésére is. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen elváltozások akár olyan korai, tünetmentes, vagy tünetszegény stádiumban is felismerésre kerülhetnek, ami a későbbi eredményes gyógyítás esélyét jelentősen megnövelheti.

Ilyen elváltozások lehetnek:

• a nyálkahártya különböző gyulladásos megbetegedései
• eróziók (felmaródások)
• fekélyek
• érelváltozások
• jó-, és rosszindulatú daganatos elváltozások
• különféle eredetű szűkületek
• vérző elváltozások
• nyálkahártya sérvek (diverticulmok)
• sipolyok stb.

Vizsgálat előtti teendők:

Amennyiben az orvosa másképp nem rendeli, legalább 6 óra táplálék és folyadékmegvonás szükséges a gyomortükrözés előtt. Amennyiben nincsenek biztosítva ezek a feltételek, a gasztroszkópiát nem tudjuk korrekten elvégezni, mert az étel a gyomortestben pang és eltakarhat esetleges elváltozásokat.

A gyomortükrözés menete:

A vizsgálatot megelőző konzultáción pácienseinket az eljárás menetéről részletesen felvilágosítjuk. A gyomortükrözést az orvos és egy asszisztens végzi. A páciens torkát Lidocain spray-vel érzéstelenítjük, melynek hatása kb. fél óráig tart. A szájüreg nyitvatartásának biztosítása céljából a felső és alsó fogsor közé egy puha, kényelmes, nem irritáló anyagból készült, steril “csutorát” teszünk, melyet gumipánttal rögzítünk.  Az eszköz levezetésének feltétele, hogy levegőt/széndioxidot adagoljunk az eszközön keresztül a vizsgálandó területbe, ezáltal az összefekvő nyelőcső-, gyomor-, és patkóbélfalakat óvatosan láthatóvá tesszük. A bejuttatott gáz kis feszítő érzést kelthet, ezt azonban annak leszívásával fokozatosan kontrollálhatjuk. Az endoszkóp által közvetített képet kinagyítva, monitoron keresztül értékeli a vizsgáló orvos. A vizsgálat alkalmával szövettani mintavételre is sor kerülhet, illetve idegentestek, polypok, in situ carcinoma eltávolításra, vérzéscsillapításra, vérzés megelőzésre.

Gyomortükrözés után:

Pácienseinket a vizsgálatot követően közvetlenül tájékoztatjuk a vizsgálat eredményéről, valamint megkapják leletüket. Amennyiben szövettani vizsgálatra van szükség, az eredményre 10-14 napot kell várni.

A Lidocain érzéstelenítő hatásának elmúlásáig nem szabad enni, inni a félrenyelés veszélye miatt.

Altatásban végzett gyomortükrözés:

Amennyiben altatásos beavatkozásra kerül sor, altatóorvosunk jelenlétében, a vizsgálat alatt egy rövid hatású szer biztosítja a fájdalommentes beavatkozás élményét. Altatásos vizsgálatot megelőzően szükséges lehet bizonyos időhatáron belüli vizsgálati leletre (pl. labor, EKG).A beavatkozás előtt a pácienst az altatóorvos megvizsgálja, kikérdezi társbetegségeiről, a szedett gyógyszerekről, korábbi altatás során fellépő esetleges szövődményekről.

A gyomortükrözés után a páciens megfigyelésre kerül fektetőnkben, akit az altatóorvos és a vizsgáló gasztroenterológus bocsát el, meghatározott pihenés után stabil, éber állapotban.

Vastagbéltükrözés = kolonoszkópia

Az endoszkóp bevezetése a végbélnyíláson át történik. A teljes végbél, vastagbél, a vékony- vastagbél átmenet, ill. a vékonybél utolsó szakasza (terminalis ileum) látótérbe hozható, vizsgálható, nyálkahártyája megtekinthető, ezen tápcsatornai szakaszok különféle elváltozásai, akár még olyan apró elváltozásai is korán felismerhető, amelyek más vizsgálómódszerekkel (pl. röntgen, hasi ultrahang, CT, MR, izotópos vizsgálat) még nem volna kimutatható.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezen elváltozások így akár olyan korai, tünetmentes, vagy tünetszegény stádiumban is felismerésre kerülhetnek, ami a későbbi eredményes gyógyítás esélyét jelentősen megnövelheti.

Ilyen elváltozások lehetnek:

• a nyálkahártya különböző gyulladásos megbetegedései
• eróziók (felmaródások)
• fekélyek
• érelváltozások
• jó-, és rosszindulatú daganatos elváltozások
• különféle eredetű szűkületek
• vérző elváltozások
• nyálkahártya sérvek (diverticulmok)
• sipolyok stb.

A kolonoszkópia a legalkalmasabb a vastagbélrák korai felismerésére is.

A vastagbélrák polipokból alakul ki az évek során, a polipok korai megtalálása és eltávolítása egyúttal megelőzi a vastagbélrák kialakulását. Felismerhetőek a panaszt vagy tünetet még nem okozó, úgynevezett korai rákok is, melyek gyógyulási esélye közel 100%-os.

A kolonoszkópia legfőbb előnyei közé tartozik:

• az esetlegesen észlelt elváltozások közvetlen közelről vizsgálhatóak
• A gyanús képleteket egyazon vizsgálat során többször is fel lehet keresni, akár különböző szögből is meg lehet tekinteni
• lehetőség van biopsziás mintavételre, így korrekt szövettani diagnózishoz juthatunk. Erre pillanatnyilag semmilyen más vizsgálómódszer nem ad lehetőséget

Az kolonoszkópia nemcsak a diagnosztikában merül ki, hanem sok esetben terápiás beavatkozásra is lehetőség adódik (polypok eltávolítása, vérzéscsillapítás, szűkületek tágítása, megszüntetése, áthidalása, emésztőtraktusba került idegentestek eltávolítása.

Vizsgálat előtti teendők:

A vastagbéltükrözés előfeltétele a bélcsatorna megfelelő kitisztítása.

• 1 héttel a vizsgálat előtt kerülje az apró magvakat tartalmazó ételeket
• a vizsgálat előtt 2 napig rostmentes diéta szükséges: nem lehet fogyasztani zöldséget, gyümölcsöt, húst, rizst, krumplit, azonban fogyasztható: tészta, levesfélék, tejtermékek, kenyér és sok folyadék /víz, tea, szűrt gyümölcslé/.
• a vizsgálat előtti napon az orvos által előírt hashajtó alkalmazása szükséges, előírás szerint. Hashajtás után csak folyadékot fogyasszon.
• a vizsgálat éhgyomorra történik, éjféltől nem ehet és nem ihat

A vizsgálat menete:

A vizsgálat előtt a pácienssel történt megbeszélés után görcsoldót és/vagy nyugtatót, fájdalomcsillapítót adunk. A vizsgálat alkalmával egy hajlékony műszer felvezetése történik a vastagbélbe egyidejű levegő befújással.

Hasi feszülés, fájdalom esetén a vastagbélbe befújt levegőt a páciens „kiengedheti” és ki is engedi, ezt a vizsgáló orvos pótolni tudja szükség szerint. Ez azért fontos, mert alapállapotban a tápcsatorna fala üresen összefekszik, ahhoz, hogy vizsgálni lehessen a nyálkahártyáját, levegőbefúvással szükséges feltágítani. A körülményektől függően a vizsgálat kb. 20-30 percig tart.Amennyiben bódításban vagy altatásban kéri a vastagbéltükrözést, úgy a vizsgálatot követően még egy ideig (fél-egy óra) fektető szobánkban pihenhet, ébredezhet.

A vizsgálat után:

A puffadás érzése természetes.

Amennyiben Ön a vizsgálathoz bódító injekciót kap, vagy altatásban részesül, akkor pár órás megfigyelés után csak kísérővel tudjuk elengedni. Aznap gépjárművet nem vezethet.

Mint minden vizsgálat, a vastagbéltükrözés is járhat bizonyos kellemetlenségekkel.

Ilyen tünetek lehetnek:

• émelygés
• hányinger
• hasi puffadás
• feszülés (a befújt, tápcsatorna falát feltágító levegő miatt)
• öklendezés
• hasi fájdalom stb.

Ezen kellemetlen tünetek esetleges megjelenése/előfordulása részben a beteg toleranciájától, fájdalomtűrő képességétől, részben bizonyos anatómiai tényezőktől (bélcsatorna hossza, kanyargóssága, előzetes hasi, vagy kismedencei műtétek (hashártya- összenövések), korábbi gyógyszerszedéstől (neurológiai, pszichiátriai gyógyszerek, altató-, nyugtatószerek) függ.

Ha a vastagbéltükrözést követően erős hasi fájdalmai, puffadása, vagy vérzése jelentkezne, úgy azonnal forduljon orvosához!

Lehetséges szövődmények:

Az előkészítéssel összefüggő folyadékvesztés gyengeséget okozhat. A gyógyszeres előkészítésnek is lehetnek szövődményei (szívritmus zavar, vérnyomás esés, légzés zavar), ezért fontos a tájékoztatóban leírt utasítások betartása. A beavatkozások nagyon ritka esetben szövődménnyel járhatnak (10.000 vizsgálatra 1-3 eset) pl. vérzés, perforáció. Ezen esetekben sürgős műtét válhat szükségessé. Ezek ritka szövődmények, gyakorlott munkacsoport esetén tízezreléknyi az esélyük.